csendszirom

 


Auguste Rodin:Victor Hugo

 

 

Victor-Marie Hugo : Besançon, 1802. febr. 26. – Párizs, 1885. máj. 22.,
francia költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.


Crafts and DIY
Hol az óceánhoz hasonlították, hol a Himalájához. Még ellenfelei is a meghökkentő nagyságot, a már-már végtelent vették tudomásul egyéniségében is, életművében is. Költő volt, mindenekelőtt költő, a francia nyelv és a francia verselés mindenkinél gazdagabb, zengőbb és látványosabb bűvész művésze. Ez a költő évtizedeken át volt a legvitatottabb, majd a legdivatosabb drámaíró egész Európában.
Ez a drámaíró-költő kezdettől mindhalálig közéleti férfi, ma úgy mondanók: elkötelezett.

 

details

„Népek! Hallgassatok a költőre,
e szent álmodozóra...”V.H .








" Való, hogy éj födi lépteink nyomdokát.
Múlt emberei, ti, igaz, hogy ez az élet,
bárhogy dolgozol is és bárhogy is reméled,
csak földi dolog és addig nem istenül,
míg a nagy élőhöz az égbe nem kerül.
A halál tudja csak végső rendeltetését.
Égé a boldogság, a földé a reménység,
nem több; de a növő remény s fogyó csapás,
a tágranyitott szem - épp ez a haladás...

Nekünk a szemfedőn is apró lángok égnek;
mit számít a komor zenit, ha láthatod
alatta kelni már az új csillagzatot,
s a forduló napot fönséges útba fogni.
Ott a szép és igaz, a nagy és a valódi,
hol az élet ezer arany fényköre vár!
Tinektek csak homály ez s egyre csak homály.
Legyen hát. Hétszeres fátyolba burkolózva,
sötétbe bámultok, de mi - a csillagokba.
Azt nézve, mit segít. Ti azt, mi mélybe ránt.
Ki-ki szíve szerint látja az éjszakát."


Victor Hugo : A múlt emberei-részlet Somlyó György fordítása




lace


Victor Hugo: Mást nem kívántam én


Mást nem kívántam én az erdőktől sosem,
csak hogy sziklaodúk környékén csönd legyen,
s ne zavarják, ha szól, a barátkaposzátát.
Hallani vágyom a vetélők surrogását
a zugban sejthető Pánnak takács-kezén,
sodródó fonala a víz, a szél, a fény,
a nagy hálót szövi, a létet, barna vásznat,
hol lent virág ragyog, s fent csillagok cikáznak.

fordította: Nemes Nagy Ágnes

 

www.youtube.com/watch

 


Leghíresebb szeretője Juliette Drouet színésznő




Vedd múzsámat, kit álma
házadba visz...
Idős korában is tartott szeretőket Hugo. A leghíresebb Juliette Drouet színésznő volt, akit 1833-ban ismert meg. Juliette játszotta Negroni hercegnő szerepét a Lukrécia Borgia-ban. Egész életét Hugonak szentelte. Ő mentette meg a börtöntől III. Napóleon államcsínye után. Követte Hugót az emigrációban, de nem éltek együtt. Hugo számos verset írt hozzá. Minden évben együtt ünnepelték megismerkedésük évfordulóját és írtak a közösen vezetett és gyengéd szeretettel Évfordulók könyvének nevezett füzetbe.




.

Victor Hugo : MERT MINDEN FÖLDI LÉLEK



Mert minden földi lélek
valakibe
átszáll, mint illat, ének,
láng vagy zene;

mert minden élet annak,
amit szeret,
rózsákat mindig ad vagy
töviseket;

mert április a lombnak
víg zajokat
s az alvó éj a gondnak
nyugalmat ad;

mert vizet a virágnak
az ébredő
hajnal, cinkét a fáknak
a levegő,

s mert a keserű hullám
ha partra hág,
a földnek, rásimulván,
csókokat ád:

én, csüggve karjaidban
az ajkadon,
a legjobbat, amim van,
neked adom!

Gondolatom fogadd hát:
csak sírni tud,
ha nincs veled, s tehozzád
zokogva fut!

Vágyaim vándorolnak
mindig feléd!
Fogadd minden napomnak
árnyát, tüzét!

Üdvöm gyanútlanul és
mámorosan
hízelgő dalra gyúl és
hozzád suhan!

Lelkem vitorla nélkül
száll tétova,
s csak te vagy íme végül
a csillaga!

Vedd múzsámat, kit álma
házadba visz,
s ki sírni kezd, ha látja,
hogy sírsz te is!

S vedd - égi szent varázskincs!
vedd a szívem,
amelyben semmi más nincs,
csak szerelem!

fordította : Szabó Lőrinc







Victor Hugo: Hogyha két szerető szív megöregedik



Hogyha két szerető szív megöregedik,
mily mély, áhítatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frigy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja.
A két szív, hol fogant, ma már örökre egy.
Emlékével közös múltjuknak, nem lehet,
csak együtt élniük, tudják ezt mind a ketten.
(- Ugye ilyen a mi életünk, Juliette-em?)
Esti csönd öleli ott a nappal zaját,
s a barátságban a szerelem él tovább!

 

 

Lace



Victor Hugo : Az éj, az éj, az éj




Az éj, az éj, az éj, s az éjbe-mélybe halva
megkezdődik a tenger végnélküli siralma.
Remeg a tengerész.
Az ember fölzokog, azt mondja: "Miserere",
s az ég, a lég zokog, felel a bús zenére,
és hangja ködbe vész.

Sóhajt a sziklapad, melyet eltorlaszoltak
csalánok, giz-gazok. Most kelnek ki a holtak.
Hallják e síri neszt?
A rút beléndek is borzong az éji szóra,
titokzatos szárán kinyíl a mandragóra,
az is beszélni kezd.

Mért reszket a bokor? S mért rí a fa oly árván?
Mi fáj nekik, mi fáj? Mért könnyezik a márvány
az éjbe mindenütt?
Mindegyikük talán egy bűnös, ősi Káin
s jaj, a fényt keresik ítélet éjszakáin,
könnyük van, s nincs szemük.

Nyöszörög a hajó, mint az, aki leroskad,
kéménye nyikorog, s fehérlő, viharos hab
csap rá, gyönggyel tele.
Az árnyba rák úszik, tüskéshal, nagy uszonnyal
és lüktet, vemhesen szörnyekkel és iszonnyal,
a víz vad élete.

A mély bozót üvölt, és vele bősz vezérek,
Kambyses, Sulla és Nimród, kit rág a féreg,
hollócsapat riog.
És láncra vert rabok panaszszava döcög föl
a förgetegbe a nyirkos-hűs tömlöcökből,
ordítnak a sírok.

Ki jár a partokon, ki álmodik e titkos
órán, mikor a rém kísért, s az éji gyilkos
sunyítva utrakél?
S mért bőg úgy az erdő, e szörnyű székesegyház,
s mért jajgat és hörög, míg lengő kötelet ráz
s halálra kong a szél?

Szájak susognak most, füled bal muzsikát hall,
és látod az úton bozontos lombon által,
temetés megy alant.
Bömböl a szélvihar, ahogy kifér a torkán,
sápadt sírkerteken sötétedik az orkán.
Ó mondd: kié e hang?

Mi e roppant zsoltár és éneke e földnek,
melyet az ég is zeng és senki meg nem ölhet,
nem fojt el semmise?
A büszke hullám is csak ezt dübörgi karba,
a víz, a nád, a fű ezt zengi fölzavarva,
mi e bús gyászmise?

Ó elmúlás, hallom ijesztő orgonádat,
melyen a természet minden lármája áthat,
s zátonyzúgás követ,
a billentyűknél a Halál ül odabújva
s feketét és fehért érint olykor az ujja:
koporsód, sírköved.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ fordítása

 

www.youtube.com/watch

 

Le JaRdin de l'îL d'ElLe

vissza a címoldalra







csendszirom.qwqw.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by qwqw.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!